The Sky Is The Limit/2

Hello,ismét!Jó hamar elment ez a hét és itt is van a kért folytatás,viszont nagyon úgy fest,hogy lesz még egy rész...egy pikáns jelenettel..persze ha nem gond ;)

Ami viszont egy picit fontosabb--->ELÉRHETŐVÉ VÁLT AZ ÚJ BLOGOM--->MSPT  (kattintsatok rá és iratkozzatok fel,remélem a fülszöveg elnyeri a tetszéseteket)

Jó olvasást!

Akik pedig a kérdőívben ígérték...lehetne pár darab komival több! ;)

<3

Always in your hearts,Niky

Zayn szemszöge:

Amikor Louis szólt,hogy a főnökség hívott,nem ilyesmire gondoltam..mármint nem arra,hogy a többiek előtt szeretnének kidobni.Mert igen,ez történt.

-Harry,neked mi bajod?-Raul ma kivételesen nagyon jó kedvében volt.Louis amolyan „komolyan kérdezed?” fejjel válaszolt,mire egy undorodott fintort láttatott és hozzám fordult.

-Nooos,amiért idehívtalak titeket az egy elég komoly dolog és már nem tűr halasztást.-Will erőltetett mosollyal nézett rám.Kedves.

-Miért érzem azt,hogy köze van Zayn-hez?-Louis mint mindig,most sem tudta befogni a száját.Imádom,mikor már füstöl a fejük,de Lou csak mondja és mondja vigyorogva.

-Jól is érzed.Nem hinném,hogy elmondta volna,hisz megtiltottuk neki,de a holnapi naptól hivatalosan már nem a banda tagja.-kerek szemekkel nézett Raul-ra mindenki,de Liam és Lou határozott pókerarccal és felhúzott szemöldökkel vártak…

-Na látod,mondtam én,hogy jól fogadják..nem olyan szoros ez a „testvériség”.-mindketten felnevettek és leültek a kényelmes bőrfoteljükbe,míg mi ott nyomorogtunk öten az alig három személyes kanapén.Hogy rohadnának szét!

Végignéztem mindannyiukon és Harry-n láttam a legjobban,hogy meg van ijedve.A kicsi Nialler pedig feszengve mocorgott ide-oda.Istenem,még csak a közelsége is megnyugtat.

Liam előrehajolt és önelégült fejjel,vicsorogva préselte ki fogai közt a szavakat.

-Itt csak egy baj van!-olyan nyugodt volt a hangja,hogyha nem lenne szemem,nem hinném el,hogy egy ilyen beszélgetésen vagyunk.

-Mégpedig?

-Az,hogy el vagytok tájolva.Kurvára.Nem Zayn fog elmenni innen.-mindketten felhúzták a szemöldöküket és kíváncsian figyeltek…persze az az idióta vigyor a képükön volt…de letörölném onnan!

-Miért szerinted mi fogunk felmondani?Arra várhattok!-Will egy köcsög…utálom.

-Nem,mi fogunk innen elmenni!Nem Zayn és nem is ti…mi mind,öten.-lefagyott a mosolyuk..hála isten.

-É-és ezt miből is fogjátok finaszírozni?Nem kétfillér…-próbált tartani magát mindkettő,de átlátunk rajtuk.Pénzéhes rohadékok.

-Hááát,talán a bíróság élvezni fogja a sikkasztásaitok papírjainak olvasását,de ha nem az se baj..tényleg,Will!Hogy van a is Tony?Tudja már,hogy megerőszakoltad az anyját?-rémült pofával rekedtek meg.Istenem Liam,te mekkora ász vagy!

-Oh és,hogy tudjátok!-itt álltam fel én is,mert már kezdett zsibbadni a seggem.Niallre és a többiekre néztem.-A kicsi N..vagyis Niall és Én kicsit..hivatalossá tettük a kapcsolatunkat.Ja és Larry is hamarosan kibújik a zsákból,egyszóval jobb,ha kifizetitek Perrie-t,mert még ma dühöngve fog ideviharozni.-mindenki csak kapkodta a fejét…ez az!

-Mi az,hogy a kapcsolatotokat?Az egy dolog,hogy fenyegetőztök..higgyétek el meg lehet ezt beszélni szépen is..-Raul nyaka kezdett vörösödni.

-Igen a kapcsolatunkat.Szeretem Zayn-t és kurvára nem szabhatjátok meg mit és hogyan csinálunk.Ha nekünk ez tetszik akkor ez van.Egyértelműen azért voltatok felvéve,s azért szerződtünk le hozzátok,hogy segítsetek nekünk…Úgy,hogy mi irányítunk..kicsit fordult a kocka nem,srácok?-meglepődve,egy emberként fordultunk Nialler felé.Nem hallottam még ennyire kimérten és magabiztosan beszélni,s hogy rólam volt szó…megmelengette a szívem.Annyira jól hangzik a szájából,hogy „szeretem Zayn-t”.Hiába voltunk elég komoly beszélgetés közepette,magamhoz húztam és karom átfontam a dereka körül.Olyan mértékben illünk egymáshoz,mint két mágnes..persze ellentétes pólusban.Ő a kis cuki(látszólag),a szőke,az én kicsi Niallem,én pedig teljesen az ellentéte vagyok…

-Na nehogy már,itt kezdjetek neki a nyáladzásnak!Mindent megoldunk,de ez túlságosan elhamarkodott lépés lenne felőletek..mindent át kell gondolni.-felhorkantam.

-Mit kell átgondolni?Féltitek a seggeteket,ennyi.Mi pedig megyünk…legalábbis ha a fiúk azt szeretnék,akkor igen.-mindannyian felálltunk.

-Ha nem,bíróság lesz,kisapáim!-Harry ma először szólalt meg.

-Hamarosan jönnek a papírok,illetve a fotók Larry-ről!-sejtettem,hogy Lou nem hagyja ezt megjegyzés nélkül.

Már épp mentünk volna ki az ajtón,mikor meghallottuk az elég érdekesen…bunkó és sértő megjegyzéseket.

-A sok homokos köcsög azt hiszi,hogy ezzel minden el van intézve.Hamarabb leszedjük Zayn-t a plakátokról és ennyi..nem lesz itt semmiféle átszerződtetés.-Will olyan magabiztosan beszélt,hogy én is elkezdtem félni.

-Mit csinálsz Zayn?-Hazz jött oda mellém és most már ketten hallgatóztunk.

-Azt hiszik,hogy túljárnak az eszünkön…kezdek kicsit parázni.Mi van ha tényleg sikerül és…-ekkor átölelt valaki hátulról.Kicsi Niall.

-Mit mondtam neked?Vagyis,mit mondtunk neked?-javította ki magát,mert ez kissé félreérthető volt,főleg úgy,hogy nem kettesben voltunk,hanem újonnan öten.

-Ne haragudjatok,de ez…túl nagy falatnak hangzik.-szememet behunyva dőltem neki a szőke istenemnek.

-Az is,de ki mondta,hogy nem lesz.Ha ez kell ahhoz,hogy együtt maradjunk és ne kelljen mérföldekkel távol lenned a Kicsi Niall-edtől,akkor igenis hiszel ebben.-Liam megint megmondta a frankót,amivel ismét vöröslött a fejem.Basszameg,csak én hívhatom Kicsi Niall-nek!

-Jól van na!-Ni egy cuppanóst nyomott az arcomra,majd tényleg hazafelé vettük az irányt.

Azóta már eltelt három és fél hét,s igenis azt kell mondjam,hogy ideges vagyok.Tudom,már bevallottuk a médiának,meleg vagyok,s Ni is.Viszont ma lenne az első alkalom,mikor csak ketten megyünk el valamerre.Kézenfogva,mosolyogva és szerelmesen,valamint nem törődve a kukucskáló tekintetekkel és lesifotósokkal.Igen,így kellene,de nem tudom,hogy menni fog-e.Az kétségtelen,hogy szeretem…az életemnél is jobban,már váltig állíthatom.De nem tudok elvonatkoztatni attól,hogy Ő is és én is férfi vagyok.Nem szeretném,hogy egyetlen utálkozó üzenet is ott legyen a twitterünkön vagy bárhol máshol.

-Kész vagy,baby?-puszilta meg a tarkóm az említett,mire kirázott a hideg.Imádom.Mosolyogva fordultam meg majd csókoltam az utolsó leheletéig.Nem lehet megunni,ha megérzed azt az isteni illatot,ami belőle árad,egyből azon kapod magad,hogy csak Őt akarod egész nap érezni.Esküszöm el tudom különíteni a mentolos a narancsos és a saját illatát.A legjobb pedig,hogy majd’ egy hónapja erre az illatra kelhetek fel és feküdhetek le aludni..legtöbbször aludni.

-Szeretlek,Kicsi Niall.-kóválygó szemmel nézett rám..mint aki be van lőve.Szemei borzasztóan csillogtak és pupillái olyan tágak voltak,hogy féltem valami baja lesz.-Minden oké?-kérdeztem somolyogva aggódóan.

-Túlságosan is.-hozzám bújt és a fülembe suttogott úgy,hogy közben a hajam birizgálta,illetve másik kezével belemarkolt a seggembe.-Mondd,hogy az istenbe lehetsz ennyire ellenállhatatlan és istentelenül dögös?-ajkai közé vette fülcimpám és forró nyelvével masszírozni kezdte a szélét.Lábaim majdnem összerogytak a finom érzés hatására.

-Ni-Niall.-hirtelen hagyta abba és ellépett tőlem.A hiányérzet azonnal lecsapott rám,s addig nem hagyott utat a nyugalomnak míg újból magamhoz nem rántottam.-Az istenit,mennyire szeretlek.-elmosolyodott és megcsókolt.Volt valami fura ebben a csókban…eddig még nem csókolt ilyen…lassan és szenvedélyesen.

-Én is szeretlek,édes.-szexin végigszántott hüvelykujjával a vörös,felduzzadt ajkán,de közben végig a szemembe nézett.

-Vagy most indulunk,vagy kénytelen leszek beleépíteni téged a szigetelésbe.-szemei elsötétültek és hátrált.

-Tudod,mennyire szeretném,de most más dolgunk van,szivi.Iparkodj!-ezzel otthagyott,egy olyan merevedéssel,hogy valószínűnek tartottam azt is,hogy soha többé nem áll fel,ha most nem élvezek egy hatalmasat.Na jó,Niall-re bármikor felizgulnék…de uh.Kellemetlen.

Tényleg gyorsan összeszedtem magam,semmivel nem foglalkoztam,csak azzal,hogy ne legyen orbitális feszülés az ágyékomnál.

A zuhany alatt sikerült helyretennem magam,de nem tolhattam el az orgazmust..túlságosan sietősre kellett vennem a formám.Mikor kiléptem a szobába,csak azon agyaltam,s reménykedtem benne,hogy nem kiáltottam nagyot,mikor elmentem..kissé,nagyon kellemetlen lenne.

Nem öltöztem túl elegánsan,de laza se voltam teljesen.Inkább sportosra vettem a figurát és egy ugyanolyan márkájú szürke cuccban,frissen vágott hajjal és illatozva léptem ki a nappaliba,ahol az én Kicsi Niall-em már tűkön ülve várt.

-Nem megyek sehova!-jelentette ki.Hozzáteszem,a farka feltűnően kemény volt,a gatyán keresztül is,ja és a bódult állapotáról ne is beszéljünk.

-Miért is?-feszengve álltam előtte úgy két méterre.

-Látod ezt?-mutatott a gatyájára,s nyeltem egy nagyot mielőtt odanéztem volna,mert féltem,hogy felborul a vérkeringésem.Bólintottam,mikor kitágult orrlyukakkal,szakadozott levegővételekkel stíröltem az ágyékát.-Na ez,miattad van!-sóhajtottam.

-M-miattam?-nem értettem.

-Igen,eléggé feltüzeltek a kiszűrődő hangok…-uh.Szóval mégis hangos volt.Szerencse,hogy csak mi vagyunk itthon..

-És..miért nem megyünk sehova?

-Ezért.-felállt..már ahogyan tudott..és letámadta ajkaim.Fel se tudtam fogni mi történik,már dőltem is hátra a kanapéra.

Öhm..két órával később már ténylegesen frissen,illatosan,kielégülve és szerelmesen sétálgattunk az egyik kávézó felé.Igaz,a félelmem még nem múlt el teljesen,de már csillapodott…elterelte a figyelmem egy édes kanos szöszke,aki nem mellesleg az enyém.

-Te,baby!Nem kellene kicsit közelebb ülnöd?-sunyi vigyorából már rájöttem,hogy nevetséges vagyok.Beleültem az ölébe és megpusziltam az arcát.

-Megfelel őfelsége?-felnevetett és az orrára rakta a fekete napszemüvegemet.Neki valóban jobban áll,mint nekem.

-Teljesen,viszont itt..-hirtelen csókolt meg,én meg gondolom,mint egy paradicsom úgy vöröslöttem az ölében.Feszengve csókoltam vissza majd elhúzódtam…lehet,hogy túl hamar.-Csak habos volt a szád.-felnevettem.

-Persze,persze.-mellkasának dőltem és lehunytam szemhéjaim.

-Tudom,hogy furcsa még,baby,de hidd el,nekem is ilyen csak próbálom feloldani magam.Nem lesz egyszerű,főleg most az elején,de leszarom ki mit mond,én nem megyek sehova sem.-mindig tudja mi bajom van és ezt annyira szeretem,mint a rengeteg többi tulajdonságát is..persze a kevésbé jókat is,bár azok közül alig tudnék egyet-kettőt felsorolni,mert annyira tökéletes számomra ez a szőke faszika itt mellettem.

-Köszönöm és szeretlek.-vigyorogva mormolta el Ő is ezt a szót,majd most én csókoltam meg,de még mindig frusztrált az érzés,hogy annyian figyelnek minket.

-Menjünk a parkba is,tudnánk beszélgetni és a lesifotósoknak is szerzünk pár jó képet.-kacsintott majd felugrott,lecsapott az asztalra pár bankjegyet és az összekulcsolt kezünket el nem engedve húzott maga után sebes léptekkel.

-Nem mondod komolyan,hogy beleestetek a szökőkútba!-mindenki egyszerre nevetett fel rajtunk.Csöpögött belőlünk a víz és az áprilisi hónaphoz szokatlanmód meleg volt,de még mindig nem az a strand idő,egyszóval a fogunk is kocogott,úgy fáztunk.

-Ázott báránykáim,nem mondta nektek apu,hogy nem szabad télen pancsikálni?Lefagy a tökötök és akkor nem lesz mit szopogatni.-nevetve csaptam fejbe Louis-t Harry-vel egyszerre.

-Na majd adok én neked lefagyott tököt!-Liam fejét rázva röhögött rajtunk és a kezünkbe nyomott két törölközőt.

-Nyomás a kádba!Ácsi!-állított meg minket még az ajtó becsukódása előtt.-Csak halkan!-felnevettünk és egy bólintás kíséretében magunkra zártam az ajtót.Mikor megfordultam Niall már egy szál semmiben vacogott a kád mellett,ami még csak most kezdett teletöltődni forróvízzel.

-Nem jutott eszedbe..khm..előtte a csapot megnyitni?-sebtében kapkodtam le a cuccaim magamról,s még mielőtt leszedtem volna magamról a gatyát,muszáj voltam megmarkolni magam alul,mert ismét hamar érkezett a merevedés.Már attól felizgulok,ha csak meglátom félmeztelenül,s ha meztelen akkor még nagyobb a baj.

-Igyekezz be.Megfagyok.-didergett ide-oda.A szekrényből kiszedtem egy nagy doboz fürdősót aminek nagyjából a felét a vízbe dobtam,s alig látszott valami,mert a víz olyan szinten meleg volt,hogy azonnal elolvadtak a színes bogyók.

-Mássz be,Ni!-beültem mögé és a nyakunkig engedtem a minimum 60°C-os vizet.

Olyan jól esett most ez az ellazító,kellemes fürdőzés..nem mellesleg azzal akit szeretek..hogy egy napig eláztattam volna a seggem.

-Zayn?-halk hangon szólalt meg.

-Hm?-ahhoz is lusta voltam,hogy kinyissam a szám ezért csak hümmögtem egyet,míg Ő játszott az ujjaimmal és simogatta a kézfejem.

-Egyszer elveszlek.Nem is értem,hogyan bírtam ki eddig nélküled,babe.-hátrafordult fél fejjel én pedig köpni-nyelni nem tudtam.

-Imádlak,imádlak Kicsi Niall!-előrehajoltam,s igaz hogy az alsótestem nyomta az övé,de most csak az érdekelt,hogy kicsókoljam belőle az életet is.

-Annyira örülök,hogy akkor jelentkeztem a versenybe.Ha nem teszem meg,sosem ismertelek volna meg.-csillogó szemmel kereste az én pillantásom.

-És ha én pedig csak egy fél órával később kelek fel,s anya nem tud meggyőzni,hogy eljöjjek,ugyanez lenne a helyzet.Nagyon örülök,hogy megtettem.Nem kaptam volna Négy testvért,s közülük egy életre szóló szerelmet.-felkuncogott.-Mi van?

-Ez olyan nyálas volt.-most már hangosabban is nevetett,mint eddig.

-Most elrontottad a pillanatot.-durcáztam be,de egy perc múlva ismét egymás szájában kutakodtunk.

Egy óra múlva már úgy gondoltuk,hogy ki kellene mászni,mert már vizes lesz az agyunk is.

Niall ordított egy hatalmasat,vagyis inkább sikított,mert amikor kilépett a kádból-vörös hátsóval-a vizes lába miatt elcsúszott és egy óriásit esett volna,ha az utolsó pillanatban meg nem fogom a karját.De talán így is beverte a térdét.

-Héé,azt mondtunk halkan!-kiabált be Louis a nappaliból.Felnevettünk.

-Ó,hogy csak egyszer kussolna el.Jól vagy?-zavartan állt újra a lábára.

-Öhm,aha..köszi.-mosolygott.

-Öltözz fel,mert a végén még bele sikerül harapnom a vörös,feszes seggedbe.-rácsapott a vállamra és egy törölközőt tekert a dereka köré.-No,de azért a farkad igenis elnézegettem volna még,mondjuk közelebbről is.-biggyesztettem le a szám.

-Hagyj már,így is fáj a seggem a délelőtti akciónk óta,de van esély a digi-dugihoz…-rámnézett átható pillantásokkal.

-A-a.A seggem tabu..majd,egyszer.-elhúzta a száját.

-De behajtom.-basszameg..lehet,hogy tényleg engednem kéne a kísértésnek?De hisz Niall is akkorákat szokott élvezni alattam,hogy csodálkozom,ha nem ájul el…csak nem lehet olyan rossz,nem?

-Kicsi Niall?